Ázebra posztján (lényegre figyelve) gondolkodva újra felmerült bennem két kérdés. Mindkettő kicsit korábbi már, arra a felejthetetlen időszakra nyúlik vissza, amikor hosszabb időn keresztül haldoklókat ápoltam. Annak előtte azt gondoltam, h álmomban szeretnék meghalni. Azóta viszont inkább az erőszakos haláltól félek, amikor az ember arra koncentrál, h meg ne haljon, mert szeretném 'átélni' a halálom. Úgy képzelem, hogy felszabadító élmény lehet. Az első kérdésem: Te hogy 'szeretnél' meghalni?
Az az igazság, h már sok véleményt, vitát hallottam az eutanáziáról, ezért kicsit fura érinteni ezt a kérdést, elcsépeltnek érzem. Ugyanakkor nem eszmei szempontból akarom felvetni. Személyesen akkor szembesültem először azzal, hogy van-e értelme élni hagyni embereket, mikor olyan betegeket láttam, akik csak feküdtek az ágyban mindenfajta kommunikáció nélkül. Semmi különbség nem volt az alvás és ébrenlét között. Másodjára pedig akkor, mikor egy éjszaka közepén arra kért egy halálos beteg, h "segítsek neki meghalni". Annyi fájdalomcsillapítót és altatót kapott, hogy ha egy kicsit jobban megnyitom az infúzióját, akkor meghal tőle. Még bő egy hetet élt... Én tudom, hogy miért nem tettem meg, és aztán többet beszélgettünk is erről. Mégis érdekelne, hogy Ti mit gondoltok. Tisztában vagyok azzal, hogy ez egy nagyon érzékeny kérdés, ezért is nem az eszmei része érdekel, hanem sokkal inkább a személyes tapasztalat, személyes állásfoglalás, személyes meggyőződés.
Te, személy szerint mit gondolsz az eutanáziáról? Voltál már olyan helyzetben, mikor döntöttél volna mellette/ellene?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ázebra 2010.07.10. 22:27:32