Elkezdődött az Advent, és megfogalmazódott bennem a kérdés: mire várunk? Kérdésem elsősorban a keresztényeket érinti. Mások nem nagyon várnak, vagy?
Nekem úgy tűnik, hogy az egyházi liturgián belüli várakozás, a Jézusra való várakozás, vagy inkább a második eljövetelére való várakozás, pont az Adventet megelőző egyházi év végét jellemzi. Vagy számomra ez tükröződött az olvasmányokból. A mostani időszak pedig sokkal inkább mintha emlékezés lenne. Mintha arra emlékeznénk, hogy milyen rossz volt azoknak, akik még csak várták Jézust, akik csak várták a Messiást. És ez az időszak belefut a Karácsonyba, ami meg arra emlékezés, hogy Jézus megszületett, t.i. (min.) 2000 évvel ezelőtt. De akkor mire is várunk? És mire való az Advent, hogy hatásosabb legyen az emlékezés? ;)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
prikul 2010.12.04. 15:44:07
A környezetemben sokan azt gondolják, hogy az adventi idő is olyan, mint a nagyböjt. Azt hiszem, ez még a régi hagyományokból jöhet…
De, jó lenne megérteni, hogy az adventnek nem teljesen ugyanaz a „módja”, mint a nagyböjtnek. Adventben nem az együttérzésen van a hangsúly, hanem a várakozáson!! Persze a Húsvétra is várunk, de annak az előkészületi ideje sokkal másabb, azt gondolom. (Mondjuk elgondolkodtató, mit csinálunk, amikor nagyon várunk valakit. Ki, hogy készül. Külsőleg és belsőleg. Persze, takarítunk, rendet rakunk, helyet készítünk… felkészülök, miről szeretném kérdezni, mit szeretnék mesélni, miről lenne jó beszélgetni, mivel kínálom meg vendégem, felkészülök az életritmusára, hogy aztán össze tudjunk majd csiszolódni, stb…)
Engem mindig nagyon érdekelt, hogy akik nem keresztények, nem hívők, ők ilyenkor mire várnak? És karácsonykor mit ünnepelnek valójában?
@Takana: Itt jön a kérdésed… megvallom őszintén én ennyire nem figyeltem az olvasmányokat…:S de, ha az alapján gondolkodunk, amit elmondtál, akkor jogos a kérdés: „mire várunk? Mire való az advent, hogy hatásosabb legyen az emlékezés?” (Azt hiszem egész hosszú lesz az ezen való gondolkodásom ideje.. ;))
Hát, nem tudom ki mit vár - vagy kell-e várnunk... de… azt hiszem, az emlékezés és a várakozás szoros összefüggésben van az emberben. Vajon mi az emlékezés valójában? Megjelenik benne valami/valaki, ugyanakkor várakozásra, vágyódásra készteti az embert. Ez a paradoxon, mint amilyen az ember egész élete és maga is, jellemzi e két fogalompár kapcsolatát…
Én nem tudom, ki mire vár, én jelenleg arra várok, hogy megszülessen bennem… vmi (vagy valaki). Nemrég hallottam, amivel teljesen egyet kell értenem: „A hitben nincs olyan, hogy egy helyben toporgás. Vagy előre, vagy visszafelé haladunk”. Azt gondolom, ha igyekszem megragadni minden évben az advent, a nagyböjt, a vasárnapok, a mindennapok lényegét, értelmét, feszültségét, akkor mindig esélyt adok Istennek, hogy egy újabb ”mozzanattal” gazdagítson engem Ő magából; hogy hagyjam, hogy amikor Ő akar, és amikor én akarom/vagy nem akarom, be tudjam fogadni, meg tudjon születni bennem valami Belőle…
Lajla 2010.12.05. 12:49:19
prikul 2010.12.07. 08:07:03
(de hogy is van: nem csak várakozunk, hanem...????;))
lálo 2010.12.12. 12:11:04
A beteljesítés alatt pedig ugyan azt értem, mint amire engem Jézus mondata hív: ’Isten országa nem szemmel látható módon jön el… Mert Isten országa bennetek van.” (Lk 17, 20-21). Ez most lehet, hogy kicsit érthetetlen, hogy jön ide, de elmondom :) szóval, h ebből a versből úgy tűnik, hogy Isten országa, azaz az Isten uralma nem úgy jön el, mint ahogy becsap a villám, ’derült égből’, hanem beérik, és bennünk érik be. És amiről Takana, Te nem írsz, holott szerintem elég hangsúlyos az adventi olvasmányok között, az a ’messiási időkről’ szóló leírások. És ehhez kapcsolódik számomra ez a beteljesítés, hogy arra törekedjek, hogy bennem megvalósuljon, hogy egyre inkább megvalósuljon az Isten országa.
És szerintem ez a legjobb a Karácsonyban, hogy Isten jelen volt a világban, jelen volt Izraelben, ott volt a Templom, a Szent Város, Jeruzsálem, de ez nem volt Neki elég. És amikor ezt a még személyesebb jelenlétet választja, akkor nem ide jön el, hanem arra a helyre, amiről azt gondoljuk, hogy nem illik Hozzá.
Mire várunk? Szerintem Jézus arra vár, hogy életünk azon területére is beengedjük, amiről azt gondoljuk, hogy nem illik Hozzá, hogy nem Neki való…
prikul 2011.02.20. 01:14:43
Takana 2011.03.17. 11:06:09
Te mire? ;)